A nyugdíjpénztár egy olyan, külön törvényben szabályozott önszerveződő intézmény, amely lehetőséget teremt tagjai számára, hogy aktív éveik alatt, aktív éveik jövedelméből, biztonságos és hatékony módon előtakarékoskodjanak nyugdíjas éveikre. A pénztári rendszer a nyugdíjellátás biztosításának egyre inkább terjedő módja a világon.
A nyugdíjpénztári tagok éveken, évtizedeken át rendszeres befizetéseket teljesítenek a pénztár felé, majd a nyugdíjkorhatár elérését követően különböző nyugdíjszolgáltatásokban részesülnek a pénztártól. Az állami nyugdíjjal ellentétben a kifizetések fedezetéül a tag által befizetett összegek és azok hozamai szolgálnak, tehát a tagok saját maguk gondoskodnak nyugdíjukról. A tag által telesítendő önkéntes nyugdíjpénztári befizetést a munkáltató támogathatja (tagdíjhozzájárulás és adomány formájában). A pénztár intézménye azt teszi lehetővé, hogy ezt a nyugdíjcélú vagyonfölhalmozást a tag jog által védve, szervezetten és gazdaságosan vigye véghez.
Az 1998. január 1-jétől életbe lépő 3 pillérű nyugdíjrendszer (állami nyugdíjrendzser+önkéntes nyugdíjpénztárak+magánnyugdíjpénztárak) a magánnyugdíjpénztári rendszer 2010-2011. évi átalakításával ténylegesen kétpilléressé vált.
A nyugdíjak első pillérének minden esetben az állami nyugdíj számít, amely az ún. felosztó-kirovó elven működik. A felosztó-kirovó rendszerben nincs vagyonfelhalmozás, az éppen aktív dolgozók és munkáltatójuk által fizetett járulékokból fizetik ki a nyugdíjakat. Magyarországon több, mint 2 millió állampolgár részesül járulékból finanszírozott nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak alkotják a jövőbeni nyugdíjak második pillérét.
2016. végén 41 önkéntes nyugdíjpénztár működik, taglétszámuk 1.138 ezer fő, a tagok által felhalmozott vagyon értéke mintegy 1.250 Mrd forint.
A magánnyugdíjpénztárak szerepe (mintegy 60 ezer taggal) marginálissá vált, tulajdonképpen a felhalmozott vagyon kezelését végzik.
Önkéntes nyugdíjpénztár
A nyugdíjrendszer második pillérének számító az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár alapvetően az első, állami pillérből származó nyugdíj kiegészítésére szolgál. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság és befizetés – ahogy a neve is kifejezi – mindig önkéntes vállalás. Azoknak ajánlott, akik az első pillérből származónál magasabb nyugdíjat szeretnének, és jövedelmük lehetővé teszi a hosszú távú előtakarékosságot. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság alkalmas nem kifejezetten nyugdíjcélú vagyonfelhalmozásra is: az önkéntes pénztári befizetés hosszú távú, rendkívül előnyös befektetés, mert az állam az önkéntes pénztári tagokat jelentős adókedvezménnyel támogatja, továbbá az egyéni számla hozama kamatadómentes. A tagok rendszeres befizetésének egy részét a munkáltatók igen kedvező adófeltételekkel átvállalhatják.
Az önkéntes pénztárak és köztük az önkéntes nyugdíjpénztárak a munkáltatóknál alkalmazott béren kívüli juttatási rendszerekben mára domináns szerepet töltenek be.
Önkéntes nyugdíjpénztárak működési alapelemei
Tulajdonosi jogok
A nyugdíjpénztárat — egy egyesülethez hasonlóan — az alapító tagok hozzák létre. A pénztár működési szabályait a törvények adta kereteken belül maguk a tagok határozzák meg, és ezt az Alapszabályban rögzítik. A pénztárhoz a megalakulást követően további tagok is csatlakozhatnak, akik az évenként tartott közgyűléseken maguk is tulajdonosi jogokkal szólhatnak bele a pénztár ügyeibe. A pénztár folyamatos működését a pénztártagok által választott igazgatótanács irányítja, az ügyek intézését a pénztár alkalmazottai és esetlegesen külső cégek végzik (pénztári szolgáltatók). A szakmai tevékenységekkel a pénztár szolgáltató cégeket is megbízhat.
Egyéni számla
A csatlakozást követően a tagok rendszeres befizetéseikkel a pénztár keretein belül, de egyénileg teremtik meg jövőbeni nyugdíjuk fedezetét. A pénztár gondoskodik az egyén befizetéseinek pontos nyilvántartásáról, majd az összegyűlt pénzek minél magasabb hozamú befektetéséről. Az egyén számára jóváírt befizetések és befektetési hozamok nyilvántartására az úgynevezett “egyéni számla” szolgál. Az egyéni számla egyenlege — a pénztártag követelése a pénztárral szemben — a pénztártag tulajdonát képezi, amely a hagyatéknak nem része, és amelyre kedvezményezett jelölhető meg. A pénztár értesítéseiből (postai úton küldött számlaértesítő, telefonos vagy személyes ügyfélszolgálat, internetes ügyfélportál) a tagok folyamatosan nyomon követhetik egyéni számlájuk állását, így mindig tudhatják, hogy mekkora vagyon van számukra nyugdíjfedezetként jóváírva.
Szolgáltatás
Amikor egy tag eléri a nyugdíjkorhatárt, nyugdíjszolgáltatásra jogosult a pénztártól. A szolgáltatás megállapításának alapja a tag egyéni számláján az évek során felhalmozott vagyon. A tag nyugdíjfedezetének felhasználásáról maga dönthet: felveheti egy összegben, vagy kérheti annak járadékként való kifizetését.
Alapítói háttér
Egy pénztár feladatainak ellátásához komoly szakértelem és technikai háttér szükséges. Ezt az alapító tagoknak általában nehéz biztosítaniuk, ezért a pénztárak létrehozását legtöbbször valamilyen intézmény (pl. egy munkáltató) támogatja. Ez a támogatás igen fontos a tagok számára, hiszen ez teszi lehetővé, hogy a pénztár az első pillanattól kezdve biztonságosan és hatékonyan működjön.
A pénztári szférában általánosan elfogadott szegmentáció szerint megkülönböztethetünk banki-biztosítói háttérrel alapított, illetve munkáltatói-munkavállalói kezdeményezéssel létrejött pénztárakat, továbbá a két előző szerveződéshez sem tartozó ún. független pénztárakat. A szegmentáció alapja, hogy ezen pénztártípusok működési filozófiája egymástól lényegesen eltérő. Míg a banki-biztosítói pénztárak alapvetően a törvény adta lehetőségeket kihasználva egy pénzintézeti csoport részeként (jogilag önállóak, de a csoportba betagozódva működnek), annak szolgáltatásait kiegészítve kerülnek megalapításra, addig a munkáltatói-munkavállalói pénztárak elsősorban a cégek humánpolitikájának elemét jelentik, és a juttatási rendszer részeként kezelik őket. Jellemzően ezen utóbbi pénztárak ma már egyre inkább az alapító cégektől független működés felé mozdultak el (néhány esetben a kényszer hatására), működési filozófiájukban mégis megőrizték az ilyen pénztárak jellemzőit. A munkáltatói, ágazati támogatással működő, vagy támogatást már nem élvező, de munkáltatói közösségekből alakult nyugdíjpénztárak a civil szféra önkéntes alapon felépülő, valóságos igényekre és saját anyagi kötelezettségvállalásra is építő elemei, ily módon a társadalmi fejlődést előrevivő, hosszú távon pozitív hatás kiváltására képes szervezetek. Az ún. független pénztárak alapításában banktól, biztosítótól és munkáltatótól független személyek vettek részt, a tagságuk teljesen homogén.
Tevékenység és gazdálkodás
A nyugdíjpénztár alapvetően adminisztratív, terjesztési, pénzügyi és vagyonkezelési feladatokat lát el. A pénztár gazdálkodását a törvények és a belső szabályzat mellett a tagok (közgyűlés) által elfogadott éves pénzügyi terv szabályozza. A pénzügyi terv végrehajtásáról a pénztár vezetősége a soron következő közgyűlésen beszámolással tartozik a tagoknak.
A nyugdíjpénztárba befizetett tagdíjak összege a befizetés után 3 fő részre bomlik.
-
A befizetések legnagyobb része egyből az egyéni számlákon kerül jóváírásra, és az úgynevezett fedezeti tartalékba kerül. A fedezeti tartalékba kerülő magas hányad rendkívül fontos a pénztárválasztásnál, hiszen az ebben a tartalékban lévő vagyon az, ami kizárólag a tagokat illeti, a pénztár költségeinek és esetleges veszteségeinek fedezeteként nem használható fel.
-
A befizetés második része a működési tartalékba kerül, és a pénztár működési költségeinek fedezetére szolgál. A működési tartalékból kerülnek kifizetésre az összes szolgáltatói, terjesztési, hirdetési, adminisztrációs, könyvvizsgálói díjak, tehát a pénztár működésével kapcsolatos összes költség.
-
A harmadik, egyben legkisebb rész a likviditási tartalékba kerül, amelynek általános tartalékképző szerepe van.
A pénztár különböző tartalékaiban képződött vagyon folyamatosan befektetésre kerül. A pénztártól várható nyugdíj nagysága döntő mértékben a pénztárban halmozódó vagyon befektetési hozamától függ, ezért nagyon fontos, hogy a vagyon kezelésével a pénztár ismert, szakmai múlttal rendelkező, biztos intézményi háttérrel rendelkező vagyonkezelőt bízzon meg. A vagyonkezelő megbízhatósága és stabil szakmai tudása különösen nagy súllyal esik latba a pénztárválasztásnál, hiszen a tagok vagyonának biztonságára és megfelelő gyarapodására elsősorban a vagyonkezelő szakmailag megfelelő munkája jelenthet garanciát. A pénztári tartalékok befektetésével szerzett hozamok vagyonarányosan kerülnek szétosztásra a tagok között.
Önkéntes nyugdíjpénztári garanciák
Jogszabályi háttér
A nyugdíjpénztárak több fejlett és néhány kevésbé fejlett ipari országban nagy hagyománnyal rendelkező, kipróbált intézményei a gazdaságnak. Magyarországon az önkéntes nyugdíjpénztárak működését az Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. tv. (Öpt.) szabályozza.
Magyar Nemzeti Bank
A nyugdíjpénztári rendszer megbízhatósága érdekében a törvények és szabályozások részletesen meghatározzák a tagok jogait, a pénztárak személyi és technikai feltételeit, a vagyon biztonságos befektetésének szabályait.
A biztonságos működés jogi garanciái mellett a pénztárak gyakorlati tevékenységét állami felügyelet is ellenőrzi, amely 2013. október 1-jétől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is folyamatosan ellenőrzi. (Korábban az Önkéntes Kölcsönös Biztosítópénztárak Felügyelete, majd a Pénztárfelügyelet és azt követően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.) A pénztárak tevékenységük minden részletéről rendszeres és részletes beszámolással tartoznak a Felügyeletnek. Az MNB bármilyen rendellenesség észlelése esetén azonnal beavatkozik a pénztárak működésébe. A pénzügyi szolgáltatók Magyarországon csak az MNB engedélyével vagy bejelentési kötelezettségük teljesítésével végezhetnek pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, melyekkel a vállalkozások és a fogyasztók rendszeresen találkozhatnak.
Tulajdonosi (tagi) kontroll – Közgyűlés/Küldöttközgyűlés
A tagok maguk is folyamatosan ellenőrizhetik a pénztár működését, hiszen a pénztár vezetői a tagok felé rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Az önkormányzati működés alapelvének megfelelően a pénztárra vonatkozó alapvető döntések meghozatalára kizárólag a tagok jogosultak a közgyűlés illetve a küldöttközgyűlés keretein belül.
Független vagyon- és letétkezelői kontroll
A befektetések biztonsága fölött szigorú jogszabályi megkötések és az éves pénzügyi terven keresztül a tagok közvetlen kontrollja őrködik. A törvényi előírások megkövetelik, hogy a befektetések döntő hányada olyan állampapírokban legyen elhelyezve, amelyekre az állam közvetlen garanciát vállal. A befektetések biztonságát növeli, ha a pénztár megfelelő referenciákkal rendelkező, jó hírű vagyonkezelőt bíz meg. Egy megbízható vagyonkezelő alkalmazása mellett is további garanciát jelent, hogy a vagyonkezelő tevékenységének ellenőrzésére a pénztár a vagyonkezelőtől független letétkezelő bankot köteles megbízni. A letétkezelő bank vezeti a befektetési értékpapír- és pénzszámlákat, napi szinten kontrollálja a vagyonkezelő minden egyes lépését.
Az eredményes működés feltételei
Szakmailag kifogástalan, megfelelő referenciákkal rendelkező vagyonkezelő intézmény
A vagyonkezelés egy igen komoly szakmai munka, és a vagyonkezelő munkája döntően befolyásolja a pénztártól várható nyugdíjszolgáltatás nagyságát. Egy vagyonkezelő munkájának megítélése azonban csöppet sem egyszerű: egy-egy jól sikerült év nem jelent garanciát egy szakmailag kifogástalan, fölösleges kockázatvállalásoktól mentes befektetési tevékenységre. A vagyonkezelő munkája csak hosszú távon ítélhető meg.
Alacsony és kiszámítható működési költségek
A pénztár költségeinek a fedezete a mindenkori befizetésekből kerül levonásra. Döntő a pénzügyi tervben meghatározott szám, hogy a mindenkori befizetések hány százaléka kerül a fedezeti tartalékba, azaz mekkora az a hányad, ami költségekre biztosan nem fordítható.
A taglétszám nagysága
A pénztár szinte minden tevékenységében érvényesül a méretgazdaságosság, így a nagyobb létszámú és tagdíjbevételű pénztár alacsonyabb költségszintre és magasabb összegű nyugdíjra ad lehetőséget.